Novák Katalin azzal kapcsolatban nyilatkozott pénteken telefonon az MTI-nek, hogy a főváros ad otthont múlt vasárnaptól szombatig a Nemzetközi Tudományos és Technikai Szabadidő Mozgalom (MILSET) nemzetközi nyári tudományos táborának a Nemzeti Tehetség Program támogatásával. Az eseményt idén először a Kossuth Klub szervezte, amelynek alaptevékenységei között kiemelt jelentőségű a tehetséggondozás. Az Emmi államtitkára pénteken a Parlamentben fogadta a világ húsz országából érkezett száz, 15-20 éves diákot, akik egyharmada magyar.
Novák Katalin az MTI-nek egyedülálló kezdeményezésnek nevezte a Nemzeti Tehetség Programot, amelyet a személyi jövedelemadó 1 százalékával lehet támogatni. Közölte, hogy évről évre egyre többen tesznek így, már hétszer annyian segítik a programot, mint az induláskor: 50-ről 350 ezerre nőtt a felajánlók száma. Bár a személyijövedelemadó-terhek egyre csökkennek, a program támogatása nő - tette hozzá.
Erre reagálva a kormány jövőre 300 millióval emeli a Nemzeti Tehetség Program keretösszegét, 2,8 helyett 3,1 milliárd forintot fordít majd e célra.
Kiemelte, hogy a nemzetközileg példaértékű program hosszú távra, egészen 2020-ig szól, és a források elosztásáról egy olyan tanács dönt, amelyben a tudományos, a politikai és a gazdasági élet szereplői mellett a civil szervezetek is helyet kapnak.
A Nemzeti Tehetség Program markáns része a tudományos tehetséggondozás, amit például tanulmányi versenyeken, táborokon, ösztöndíjakon, diákkörökön keresztül valósít meg - hangsúlyozta Novák Katalin.
Gyenes Ádám, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Kossuth Klub Egyesület elnöke telefonon azt mondta az MTI-nek, hogy a nemzetközi nyári tudományos tábor résztvevői egy alkalmazás segítségével a főváros tudománytörténeti helyszíneivel ismerkedhettek meg. Az esemény tematikája Budapest Science City volt, a cél pedig, hogy ne kizárólag a turisztikai helyszíneket látogassák meg a fővárosba érkezők.
A diákok öt, egyenként ötvenperces útvonalat követtek végig - akadémia, könyvtár, művészet és tudomány, kreativitás, valamint egyetem -, amelyeken három-három megállási pontot helyeztek el. Itt a résztvevők kvízkérdéseket kaptak, amelyek megválaszolásával pontokat szerezhettek.
Nem csupán a magyar fejlesztésű Prezivel ismerkedhettek meg, de azzal is, hogyan kell elkészíteni egy applikációt. A diákok aktívan közreműködtek az alkalmazás tesztelésében, fejlesztésében, tapasztalataikat prezentációkban összegezték.
A táborozók mindegyike indult már önállóan innovációs versenyen, ahol eredményt is elért. A programozási készség fontos szempont volt a jelentkezésnél.
Gyenes Ádám hangsúlyozta, hogy a tíz csapat közül a nyertes a szervezőket meglepve a Budapest Science City tesztelése mellett még egy önálló applikációt is kifejlesztett az elmúlt néhány napban, ami "elképesztő" sebesség.
Az egyesületi elnök szerint a mostani tábor hosszú távú együttműködésre is lehetőséget biztosít, a Budapest Science City mintájára minden országban el lehet majd készíteni egy hasonló alkalmazást.