Varga-Bajusz Veronika azt mondta, immár 12 magyar egyetem van a világ legjobb 5 százalékában, "az egyetemeink felpörögtek, dinamikusak, identitásuk van".
"Hozzáférési fordulat" történt a felsőoktatásban, hiszen harmadik éve több mint százezren nyertek felvételt a magyar felsőoktatásba, és folyamatosan nő az állami ösztöndíjas helyek száma is, 2022 óta tizenötezres ez a bővülés - közölte az államtitkár.
Úgy fogalmazott: az egyetemeknek "óriási ellenszélben, viharban kell állniuk a sarat, az Európai Bizottság minden erejével, hálózatával küzd a versenyképes magyar egyetemek ellen".
Az eredmények között ismertette, hogy a felsőoktatási modellváltás után 10-ből 6 diák a nemzetgazdasági szempontból kiemelt területekre nyert felvételt, 67 százalékkal nőtt a vállalati bevételek száma, 50 százalékkal nőtt az egyetemi publikációs teljesítmény, a szabadalmak száma pedig egy év alatt 35 százalékkal emelkedett.
A magyar felsőoktatás a második aranykorát éli - hangoztatta, hozzátéve, hogy az elkövetkező években 1300 milliárd forint jut egyetemfejlesztésre, a cél az, hogy 2030-ra legyen magyar egyetem a világ és Európa legjobb száz egyeteme között.
Az Óbudai Egyetemre kitérve azt mondta, a modellváltással az intézmény "megugrott", évről évre erősödik a világversenyben. Egyben kitartást kívánt az egyetemnek az Európai Unió bírósága előtti perhez, amelyet az Erasmus-ügyben indítottak öt másik intézménnyel.
Kovács Levente rektor kiemelte: az Óbudai Egyetem az elmúlt években jelentősen megerősödött, a gyakorlatorientált magyar műszaki felsőoktatás fellegvára, immár a világ egyetemeinek legjobb 3 százalékába tartozik és Közép-Kelet Európa egyik meghatározó intézményévé nőtte ki magát.
Elmondta, a 2025-ös felvételi időszakban csaknem hatezren választották első helyen az intézményt, amit történelmi rekordnak nevezett; itt 4532 elsőéves - köztük mintegy 300 külföldi - hallgató kezdi meg tanulmányait.
Hozzátette: az elmúlt években folyamatosan nőtt a jelentkezők száma, a működésében 2021-ben megújult Óbudai Egyetemre 78 százalékkal többen jelentkeztek idén, mint 2021-ben.
Kovács Levente kiemelte, az intézmény számára mindig is fontos volt, hogy országos egyetemmé nőjön és így a vidéki helyszíneken is magas színvonalú képzést nyújtson.
A székesfehérvári kampusz mellett a meghirdetett salgótarjáni, kaposvári, ceglédi és az új jászberényi képzésekre is sokan jelentkeztek - ismertette. Meghatározó feladatuknak tartják - tette hozzá -, hogy helyben megszerezhető diplomával segítsék az adott régió fiataljait, illetve erősítsék gazdasági fejlődését.
Kitért arra, hogy szükség van mobilitási lehetőségekre, amelynek a Pannónia-ösztöndíjprogram ad "jelentős lendületet". Ebben már az előző évben is kétszer annyian vettek részt, mint az Erasmus-programban.
"A számok is bizonyítják, hogy képesek vagyunk rugalmasan reagálni a nemzetközi kihívásokra és sikeresen alkalmazkodni a változó körülményekhez"
- jegyezte meg.
Ezzel kapcsolatban elmondta, szeptember 10-ére tűzte napirendjére az Európai Bíróság az Erasmus-ügyben indított perüket.
Kovács Levente beszámolt arról, hogy az elmúlt években több mint 1400 helyet ugrottak előre a világrangsorokban, ma már a világ legjobb 3 százalékéba tartoznak. A Times Higher Education listáján a 1001-1200-as sávból a 601-800-as kategóriába léptek, a QS-rangsorban pedig összpontszámukat megduplázva ott is kategóriát váltottak.
Elmondta azt is, hogy a fenntartó, a Rudolf Kalman Óbudai Egyetemért Alapítvány idén közel 1 milliárd forint támogatással segíti az Óbudai Egyetemet. Továbbá ősszel elindítják kiválósági ösztöndíjprogramjukat, az Excellence Obudát, amellyel céljuk a legkiemelkedőbb tehetségek támogatása, egyedi mentorációt, egyedi tanulmányi pályát kínálva.
Cser-Palkovics András, a fenntartó alapítvány elnöke azt mondta, egy egyetemi közösség életét a stabilitás és a biztonság kell, hogy meghatározza, hiszen csak akkor lehet fejlődni.
Az alapítvány célja, megadni azokat a lehetőségeket, amelyek segítik a hallgatókat, az oktatókat és a kutatókat - hangoztatta.