„Nagyon komoly problémánk van az irodai alkalmazottakkal, akik a becslések szerint idejüknek kevesebb, mint 50 százalékát töltik értékteremtő üzleti tevékenységgel. A fiatalabb dolgozók sokszor nem a feladataikkal vannak elfoglalva, a közösségi médiát és az internetet nézik, vagy a telefonjukon üzengetnek, és más nem produktív tevékenységet végeznek.”
Az idézet egy felháborodott és a nevét nem közlő gyáriparostól származik, aki arra reagált, hogy az amerikai központi jegybank (FED) dallasi szervezete kiadta a gyárak termelékenységéről szóló jelentését. Erre reagálva kifogásolta a gyáros, hogy a munkaügyi minisztérium és a kormány olyan szabályozásokat hoz, amelyek növelik a működési költségeket, és csökkentik a termelékenységet, amitől egyre több idő megy el nem fogyasztócentrikus és nem értéknövelő tevékenységekre.
Az üzletember azon akadt ki, hogy 35-39 órásra csökkentené a kormány a munkahetet, és minden ezen felül munkával végzett óra a túlóra kategóriájába tartozna (borsosabb órabérrel). Ezzel nemcsak az ország versenyképessége csökken, hanem a szorgalmasabb munkavállalók motiváltsága is visszaesik. Nem lesznek abban érdekeltek, hogy a munkaidőn belül elvégezzék a kitűzött penzumot – véli a kritikus.
Napi 33 perc, évi 140 óra
Utánanéztünk, vajon Amerikában léteznek-e felmérések arról, hogy a fiatalok a munkahelyükön hány órát töltenek online szörföléssel és cseteléssel. Az Ajilon HR-cég felmérése szerint a 18–34 év közöttiek 75 százaléka mindennap csekkolja valamelyik közösségi médiás accountját (Snapchat, Facebook, Instagram stb.) a munkaidő alatt. A legnépszerűbb körükben a Facebook (88 százalék használja munkaidő alatt magáncélra), a második a Pokémon Go (27 százalék), a 3. helyet megosztva szerezte meg a Snapchat és a Twitter, mindkettőt 21-21 százalék használja a munkahelyén napi rendszerességgel privát dolgokra.
E korosztály tagjai évente fejenként 140 órát lógnak a közösségi médián a munkaidejükben – vagyis napi 33 percet. Ha ezt elosztjuk 52 héttel, akkor is „csak” 2,69 órányi elvesztegetett munkaidőt kapunk heti lebontásban, ami közel sem a 39 órás munkahétnek a fele, ahogy a háborgó iparos állítja. Igaz, ez is összesen 192,4 milliárdnyi bevételkiesést okoz az ipszilonosok munkaadóinak.
Új-Zélandon például kiszámolták, hogy az ott előírt 27,48 dolláros minimális órabér mellett 3847,2 dolláros (azaz 801 ezer forintnyi) kárt okoz egy-egy Y generációs alkalmazott, ha az említett évi 140 órában hanyagolja a melót a közösségi média hívó szavára hallgatva. De igazából a károk és a munka ellógása ennél nagyobb méreteket ölt. A megkérdezett 2000 Y generációs munkavállaló 13 százaléka ugyanis bevallotta, hogy náluk ez az időtartam legalább egy óra naponta.
Nem mindegy, mikor lájkolunk
A CNBC.com már külön tipp-összeállítást közölt arról, hogyan használjuk munkaidőben a közösségi oldalakat. Ugyanis ha a főnök is online van, és látja, hogy munkaidőben lájkoltunk valamit, aminek az ég egy adta világon semmi köze a munkánkhoz, annak akár megrovás vagy kirúgás is lehet a vége.
Gyakran az is lesz. A careerbuilder.com vizsgálata szerint a megkérdezett munkaadók 28 százaléka mondott már fel beosztottjának azért, mert munkaidőben a melóhoz nem köthető okból használta az internetet és a közösségi médiát (pl. online vásárolt, a Facebookot csekkolta stb.), 18 százalék pedig azért rúgott ki már alkalmazottat, mert valami olyasmit posztolt a közösségi oldalakon, ami rossz fényt vetett a cégre, illetve nem volt összeegyeztethető a cég értékrendjével.
Suzana Flores szerint azonban képtelenség elvárni a munkavállalóktól, hogy 8 órában teljes erőbedobással végezzék a feladataikat. Flores könyvet írt a közösségi média elménkre gyakorolt hatásáról, s úgy véli, mindenkinek kell egy kis lazítás időnként, akár csak percekre, ennek pedig igenis része a közösségi média. Szóval lehet, hogy mégsem olyan káros a Facebook munka közben.
Forrás: piacesprofit.hu