Szentmártoni János, a Kulturális és Innovációs Minisztérium művészetért és közösségi művelődésért felelős helyettes államtitkára a fesztivál keddi budapesti sajtótájékoztatóján elmondta: az előzsűrinek 32 ország 420 alkotása közül kellett összeállítania az idei, 130 filmből álló versenyprogramot.
"Az animáció az a műfaj, melyet gyermekeink és mi magunk is napi szinten fogyasztunk, mindennapjaink szerves része, ám rendkívül ritkán ünnepeljük, ezért csodálatosak ezek a pillanatok" - hangsúlyozta
Kiemelte: ha a film mint műfaj a határtalan önkifejezési lehetőségek művészete, az animáció azon is túl van. Kimeríthetetlen eszköztárával bármely témáról szólni képes. Teret és időt képes sűríteni percekbe a maga lírai absztrakciójával. "Nemcsak képzőművészet, hanem filozófia, világlátás és vegytiszta költészet ez a műfaj" - fogalmazott.
Hozzátette: filmet alkotni nemcsak felelősség, de kiváltság is, mert az alkotás nyomot hagy, befolyásol, felráz, elgondolkodtat és tettekre sarkall.
Mint mondta, ez a seregszemle szerteágazó alkotói hitvallások és kifejezési módok színes kavalkádja, ahol a világ animációs műhelyei és alkotói adnak időről időre egymásnak randevút.
Mikulás Ferenc, a KAFF fesztiváligazgatója kiemelte: a fesztiválon válogatás látható az idén 60 éves M. Tóth Éva, a 70. születésnapját ünneplő Horváth Mária és Tóth Pál, valamint a 80 éves Ternovszky Béla munkásságából.
Elmondta, hogy a versenyprogramban nyolc egész estés film szerepel, köztük a legrangosabb animációs filmfesztiválon, Annecyben, Bucheonban, az Európai Filmdíjon és a Tokyo Anime Awardon is díjazott alkotások. Versenyen kívül látható három egész estés európai film, valamint Kovásznai György egy ritkán vetített munkája és Buda Flóra Anna cannes-i nyertes 27 című alkotása is.
Hangsúlyozta, hogy a rendezvényt a magyar animáció ünnepének tekintik. A versenyfilmek mellett számos információs programot is szerveznek, többek között partnerfesztiváljaik díjnyertes filmjeit is bemutatják.
Mint mondta, összművészeti fesztiválról van szó, kiállításokat és könyvbemutatókat is rendeznek, valamint zenei együttesek is fellépnek. A szintén a városban zajló Hungarikum Fesztiválhoz kapcsolódva levetítik a hungarikummá nyilvánított Magyar népmesék című, Kecskeméten készült rajzfilmsorozatot.
A fesztiváligazgató kiemelte a szabadtéri vetítéseket, amelyeken idén a Macskafogó, a Toldi, a János vitéz és Az ember tragédiája látható.
Hozzátette: fényfestéssel is várják a látogatókat, a városháza homlokzatát két alkalommal is animációval festik át.
Buzás Sándor, az MTVA vezérigazgatói kabinetvezetője kiemelte: a fesztivált szervező Kecskemétfilmmel a közmédiának több évtizedes múltra visszatekintő kapcsolata van, amely arra ösztönzi, hogy támogatóként lépjen fel.
Mint mondta, a fesztivál jó alkalom arra, hogy értékes tartalmakat válogassanak, amelyeket mint értéket tudnak felmutatni. Az alkotások bemutatására az M5, az M2 Gyerekcsatorna és a Duna csatorna is lehetőséget biztosít.
Tirts Tamás, az NKA Emberi Erőforrás Támogatáskezelő főigazgatói főtanácsadója arról beszélt, hogy a 30 éve működő NKA egyik meghatározó vezetője volt Jankovics Marcell rajzfilmrendező, akinek egy rajzfigurája díszíti az NKA Gyulai Pál utcai székházának tűzfalát is. Úgy vélte: ez is mutatja a jelentőségét a magyar animációs filmnek, amelyet a mindenkori kulturális kormányzatnak kötelessége támogatni, és az NKA is ezt a szolgálatot végzi.
Kollarik Tamás, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem docense, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöki főtanácsadója elmondta: az idei fesztiválon június 22-én szakmai konferenciával kísérve bemutatják a Magyar animációs alkotók II. című kötetet, amelyben 21 magyar animációs szakember munkásságát ismertetik, továbbá a Filmfesztiválkörkép című kötetet, amely a magyar filmfesztiválokról szól.
Kitért arra, hogy a fesztiválon az NMHH, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézete összefogásával konferenciát is tartanak a tudatos médiahasználatról, az új médiakultúráról.