Maczkó-Dörnyei Nóra szerint a covid-helyzet előtt is voltak kísérletek különféle alternatív munkavégzési módokra, főleg a multinacionális cégeknél. Állítása szerint 2 évvel ezelőtt a legnagyobb feladatot az jelentette, hogy a pályakezdő munkavállalókat az országban tartsuk. Ezt a covid teljesen felülírta és a zavartalan üzemmenet fenntartása vált a legfontosabb feladattá.
„A covid gyökeresen átírta az eddigi szokásokat.”
Ennek az újonnan kialakult helyzetnek megoldásaként a home-office szolgált. A nagyobb cégek alkalmazottai és irodai dolgozók könnyebben vették ezt az akadályt, míg a fizikai szférában dolgozóknál nehezebben lehetett a jelenléti munkavégzést csökkenteni. Számukra e munkavégzési forma mentálisan és fizikálisan is nagyobb megpróbáltatást jelentett.
„Az első hullám után, valami furcsa módon átfordult az emberekben, amikor kezdtek rádöbbeni, hogy nem csak átmeneti dologról van szó.”
A koronavírus okozta veszélyhelyzetre gyorsan kellett választ adni és ezáltal rákényszerült mindenki, hogy ehhez alkalmazkodjon. A szervezetfejlesztési tanácsadó szerint ez egy érdekes pszichológiai reakciót váltott ki az emberekből, amit mindenki másképpen kezelt. Állítása szerint többen otthon kialakítottak irodákat, hogy elkülönüljön a munka és az otthoni lét.
Külön nehézséget okozott a gyermekek otthoni oktatása, amiben a szülőknek is szerepet kellett vállalniuk. A hatékony munkavégzés és az iskola összehangolása nagy kihívás elé állította a családokat, legfőképpen a kisgyermekeseket.
Maczkó-Dörnyei Nóra szerint a home-office egy bizalmi egymásrautaltságot kezdeményezett a szervezeten belül. A munka hatékonysága a lojalitástól és a jó időbeosztástól függ, amihez szükség van egyfajta tudatosságra a munkavégzés tekintetében.
A kialakult pandémiás helyzet multinacionális cégek esetében jó lehetőséget biztosított arra, hogy a hibrid jellegű munkarendet bevezessék. Az open-office rendszer bevezetése nagyobb munkavállalói önállóságot követel, ami egy szabadabb munkarendet eredményez.
A teljesítmény szempontjából kétféle utat különböztethetünk meg Maczkó-Dörnyei Nóra szerint. Az introvertált típusú emberek jobban tudnak fókuszálni, ha otthonról dolgozik, ellenben vannak, akiknek nehézséget okoz, hogy megszűnik a munkaidő kerete, ami könnyen kiégéshez vezethet.
A harmadik hullám végén az emberek fellélegezhettek és elkezdődött a pandémia előtti munkarendbe való visszarázódás. Mindenkiben felértékelődött a valahová való tartozás érzése, ami a karanténban megszűnt. Alapvetően pozitívan állt hozzá mindenki az újranyitáshoz.
Maczkó-Dörnyei Nóra szerint a home-office megismerésének pozitív vetülete van, hiszen sok helyen ez a fajtája munkavégzésnek hatékonyabbnak bizonyult, mint a jelenléti. Emellett felértékelődik a vállalton belüli szervezeti kultúra értéke. Az úgynevezett szervezeti betegségek a kialakult helyzetben kiéleződtek és ezeknek az orvoslása elindult a szervezetekben belül a hatékonyabb munkavégzés érdekében. A szervezetfejlesztők feladatává vált, hogy ezekre a problémákra tudatosan odafigyeljenek és ezáltal a korábbinál sokkal együttműködőbb szervezeti kultúra jöhessen létre.
