A hét zenész által alkotott csapat - amelyet a világzene Rolling Stonesaként is szokás aposztrofálni - dalainak pergő ritmusai, a mediterrán zenék kavalkádja, a közönséget megtáncoltató slágerek a Szigeten is megmutatták, érdemes volt újrakezdeniük, kitárni az embereknek a Les Négresses Vertes egyedi világát. A rajongók együtt énekelték a Voilá l'été-t, a Les rablablas, les roubliblis-t, a Hey Mariát vagy a Zobi la mouche-t.
"Sokfelé vitt minket az élet azóta, hogy 2003-ban azt mondtuk, ennyi volt. Többé-kevésbé megmaradt közöttünk a kapcsolat, de mindenki járta a saját útját, különböző projektekben dolgoztunk. Aztán tavaly kaptunk egy felkérést, hogy a Mlah című album megjelenésének harmincadik évfordulója alkalmából álljunk össze és csináljunk egy turnét. Elkezdtünk próbálni és hamar kiderült, a kémia még mindig működik közöttünk, jól érezzük magunkat együtt és érdemes belevágni" - mondta Stéfane Mellino, a Les Négresses Vertes gitárosa a koncert után az MTI-nek. Hozzátette: számunkra kizárólag a közös zenélés öröme a motiváció, és csodálatos érzés újra eljátszani a harminc évvel ezelőtti dalokat.
A Les Négresses Vertes 1987-ben alakult, tagjai már régóta ismerték egymást, és bár jellemzően nem zenéltek, különböző művészeti produkciókban benne voltak. Volt, aki a marseille-i utcákon énekelt, akadt közöttük bohóc, artista is. A tangóharmonikás Matthias Canavese, a basszusgitáros Jean-Marie Paulus és a dobos Laurent Gabriel már a nyolcvanas évek elején együtt játszott a Les Maitres elnevezésű formációban, Stéfane Mellino gitáros és a vokalista Iza a Les Ouvriers-ben szerepelt.
Aztán összeálltak (Mellino a horgászháló-foltozással hagyott fel a csapat kedvéért), jött két remek fúvós is (Michel Ochowiak trombitás és Abraham Sirinix harsonás), leszerződtette őket a Virgin kiadó és 1988-ban megjelent a Mlah című anyag, amely nagyot ütött a kialakulóban lévő európai világzenei színtéren: a csapat korábban nem látott és ravasz módon ötvözte a francia sanzon, a punk, az algériai rai és a spanyol flamenco elemeit, szövegeik szürreális, Boris Vianra jellemző világba vezették a hallgatót.
"Nem tudtuk, milyen irányba akarunk menni, minden ösztönösen jött. Jöttek a sikerek, a lemezek, aztán énekesünk, Helno halála 1993-ban kijózanított bennünket. De úgy döntöttünk, nélküle is folytatjuk, visszük tovább, amit együtt felépítettünk" - szögezte le a gitáros.
Jean-Marie Paulus "Paulo" arról beszélt az MTI-nek, hogy az öngyilkosságot választott Helno szövegei ma is hatással vannak rájuk, "itt van velünk, érezzük akkor is, amikor a régi dalokat énekeljük". Stéfane Mellino az MTI kérdésére azt mondta, új albumot egyelőre nem terveznek, de a turné folytatódik és ha véget ér, akkor is elképzelhető folytatás.
A Les Négresses Vertes a pénteki koncertet megelőzően nem járt Magyarországon, igaz, a csapat éppen akkortájt, a 2000-es évek elején oszlott fel, amikor a Sziget világzenei színpada elindult és felfejlődött. "Ami keveset most láttunk Budapestből és a fesztiválból, az szuper volt" - mondta Paulo.