A világ legnagyobb űrteleszkópjának munkálatait felülvizsgáló testület "technikai kihívásokra" hivatkozva javasolta a fellövés ismételt elhalasztását. Ezen kívül a fejlesztések becsült költségei is tovább emelkedtek, elérve a 9,66 milliárd dollárt (2700 milliárd forint).
A NASA csalódottságát fejezte ki az újabb halasztás miatt, ugyanakkor Thomas Zurbuchen, az űrhivatal vezető munkatársa hangsúlyozta, hogy az űrtávcső "megéri a várakozást".
Rámutatott: "azzal, hogy módosította a kilövés dátumát, a NASA egyetértését fejezte ki a Független Felügyelőbizottság (Independent Review Board, IRB) azon fő megállapításával, hogy a teleszkóp fejlesztését tovább kell folytatni az űreszközben rejlő óriási lehetőségek és a Webb űrbéli működésével nyerhető látványos tudományos előrelépések érdekében".
A kutatók már a Hubble űrtávcső 1990-es elindításakor elkezdték tervezni a következő lépést. Az annak idején még Next Generation Space Telescope néven emlegetett James Webb űrtávcső hivatalos engedélyezése előtt a projekt költségeit 1 milliárd és 3,5 milliárd dollár közé becsülték és 2007-2011 közöttre tervezték az obszervatórium fellövését, ami optimistának bizonyult.
Hét évvel ezelőtt, 2011-ben aztán az egész missziót újragondolták és 2018 októberére tűzték ki a kilövés dátumát, 8,8 milliárd dollárban maximalizálva az összköltségeket.
Az új terveket azonban megint módosítani kellett, először 2019 tavaszára, majd 2020 májusára és végül 2021 elejére napolva a fellövést.
A felügyelőbizottság 80 százalék esélyt lát az új határidő betartására, ám amennyiben újabb akadályok lépnek fel, akkor a projektet még egyszer felülvizsgálják.
Az újrakalkulált költségek egyébként meghaladják azt a korlátot, amelyet az Egyesült Államok kongresszusa szabott meg. A politikusok 2011-ben azt mondták, az űrtávcső megépítése nem kerülhet többe 8 milliárd dollárnál, ötéves űrbéli működtetése pedig 800 millió dollárnál. Mindez azt jelenti, hogy a NASA-nak most ismét engedélyeztetnie kell a missziót a Kongresszussal. Nem valószínű, hogy a politikusok elvetik a projektet, de az űrkutatási hivatal biztosan számíthat néhány kritikus megjegyzésre.
A James Webb elkészültét 2016 novemberében tették közzé. John C. Mather, a Webb-program Nobel-díjas tudósa akkor azt mondta, az új űrtávcső az űrkutatás teljesen új területét fogja megnyitni, "mivel ez a teleszkóp jóval hatékonyabb lesz, mint a nagy Hubble-űrtávcső".
A NASA programjában részt vesz az Európai Űrügynökség és a Kanadai Űrügynökség is.
A NASA első igazgatójáról, James Webbről elnevezett űrtávcső a Földtől mintegy másfél millió kilométerről, a Föld-Nap rendszer L2 Lagrande-pontjából fogja megfigyelni a Naprendszer objektumait és mintegy 5-10 éven keresztül készít korábban elérhetetlen érzékenységű és felbontású felvételeket. Teljesítménye százszor nagyobb lesz, mint a Hubble űrteleszkópé.
Az infravörös tartományban működő csillagászati műhold "szeme" képes lesz áthatolni a kozmikus poron és távoli égitestek igen halovány jelzéseit észlelni. Fénygyűjtő rendszerének 70-szer nagyobb a kapacitása, mint a Hubble űrteleszkópé, így a nagy tükörátmérőjének és az infravörös tartományban végzett megfigyeléseinek köszönhetően a világegyetem hőskorába kalauzol el.
Az eszköz képes lesz az exobolygók légkörének tanulmányozására is, olyan gázok után kutatva, amelyek a földi értelemben vett életre utalhatnak.