Bár nem könnyű belevágni, kockázatos is, mégis rengeteg oka lehet, amiért felmerül a kérdés és szükségét érezzük, hogy saját kézbe vegyük pályánk egyengetését. A megszokások elhagyása, félelem az újtól, a kockázat bevállalása miatt nehéz feladat, de aki mer váltani, több szempontból is hasznot húzhat bátorságából. Nem csak az új állás sikereivel és előnyeivel lesz gazdagabb, hanem a későbbiekben előforduló váratlan helyzetekkel, mint munkahely megszűnése vagy bármely más változással is könnyebben néz szembe.
Van mikor kényszerűségből, a körülmények kényszerítik ránk, van, hogy egyszerűen a változás igénye miatt vágunk bele. A változás igénye pedig akár még szakma változásként is felmerülhet... Ez a ritkább, csak merészebbek vállalják.
A kényszer nagy úr
Kényszerhelyzet lehet, ha munkánk bármilyen módon káros az egészségünkre - akár fizikai, akár pszichés módon. Sajnos, gyakran előfordul, hogy a szakmánk a betegségünk okozója, lehet hallani vegyszerérzékeny vegyészről, fodrászról, fényképész laboránsról, olajérzékeny autószerelőről, mely alkalmatlanságok sokszor csak később alakulnak ki, így évek múlva derülnek ki, - akárcsak egy allergia - a szervezet hosszabb távú intoleranciája végett.
Munkahelyi körülményeink megváltozása is kényszer-tényező lehet. Ha a munkaadó bármilyen okból - pl. költségkímélés - nem biztosítja a feltételeket, s újabb feladatokat ró ránk, mellyel a lehetetlent várja el - akár olyan stressz-állapotba is kerülhetünk, mely a hétköznapi, normális munkavégzésünket és pszichés egészségünket is akadályozza.
Ha hirtelen elköltözünk, és munkahelyünk olyan távolságba esik új otthonunktól, mely esetben a mindennapos megnövekedett utazást már nem érdemes bevállalni, szintén kénytelenek vagyunk új lehetőségek után nézni.
A felsorolt indokok gyorsabb döntésre késztetnek, kevesebb idő van az új, ideális állás megtalálására, azonban ha van lehetőség ideiglenesen elhelyezkedni, tegyük meg, s közben keressük a megfelelőt.
Átgondolt indokok - megfontolt döntés
Könnyebb helyzetbe vagyunk, ha a váltás hosszabb ideje fennálló okok miatt, megfontolt döntés következményeként történik meg.
Ha a cég lejtmenetbe kapcsol, s egyértelműen láthatóvá válik, hogy az elvárt anyagi-szakmai fejlődés már nem következhet be, jobb elhagyni a süllyedő hajót.
Mikor munkánk monotonná, unalmassá, napi rutinná válik, megszűnnek a kihívások - fel kell ismerni, s beletörődés helyett, előbb kell meghozni a döntést, mielőtt belefáradnánk, megkeserednénk, s megszűnne bennünk a motiváltság érzése véglegesen.
Banális oknak hangzik, azonban mégis nagyon releváns, ha feladatainkkal és anyagi megbecsülésünkkel is meg vagyunk elégedve, viszont a munkahelyi hangulat deprimáló, esetenként akár egyetlen kolléga is megmérgezheti mindennapjainkat. Ha nincs esély az adott kolléga/áktól való távolságtartásra, s interakcióba kényszerülünk velük, olyan kezelhetetlen konfliktusok melegágya is lehet, mely hosszú idő folyamán lehetetlenné teszik feladatokra való koncentrálást.
Ha döntöttünk
Hogy a rossz váltás kockázatát minél kisebbre csökkentsük, körültekintően vágjunk neki a feladatnak.
Tapasztalatainkat felhasználva pontosan meg kell tudnunk fogalmaznunk magunknak, hogy mit várunk el a munkahelyváltástól.
Miután sikerült eldöntenünk, milyen irányba induljunk el, a kezdeti nehézségek ne szegjék kedvünket! Ha nem hívnak vissza az áhított cégtől, ha nem találunk azonnal megfelelő fogadtatásra, értékeljük át, csiszoljuk önéletrajzunkat, kommunikációnkat, tanuljunk az előző sikertelen interjúkból is.
Semmiképpen ne mondjuk fel, csak mert meghoztuk a döntést.
Ha szükséges, a jobb elhelyezkedéshez, előnyösebb pozícióba kerüléshez, képeznünk is kell magunkat, ami eltarthat néhány hónapig is. Sőt, e nélkül is eltarthat új munka megtalálása akár fél évig is, ezért nagyban segíthet az a biztonságos érzés, hogy van munkahelyünk, nem vagyunk sürgetve anyagi megfontolásból. Így kiegyensúlyozottabban kezelhetjük az felmerülő akadályokat, s nem utolsó sorban az a munkavállaló, akinek van munkája, sokkal kurrensebb személy a munkaadók, HR-esek szempontjából, mint az, akinek nincs.
Számos pozitív kompetenciát árul el valakiről, ha kézbe veszi karrierjét és saját döntéséből vált: döntésképesség, változásokra, fejlődésre, tanulásra való képesség, motiváltság, törekvés, frissesség, kihívásokkal való szembenézés. Ezért döntésünket nem szabad titkolni, sőt bátran ki kell hangsúlyozni, hogy nem vagyunk kényszerítve váltásra - "csak" belső indíttatásból tesszük azt.
Előfordulhat, hogy amennyiben nagyobb cégnél dolgozunk, helyben is megoldható a váltás, ilyenkor könnyebb a dolgunk információ-szerzés, tájékozódás szempontjából. Viszont, ha nem vagyunk ebben a szerencsés helyzetben fordítsunk elegendő energiát és időt a kiszemelt munkahely, körülmények, munkakör alapos feltérképezésre.
Miután meggyőződtünk arról, hogy megtaláltuk a személyünk és karrierünk fejlődésének, elvárásainknak megfelelő munkát, kizárólag akkor, konkrét információk és új állásunk biztos tudatában jelentsük be jelenlegi munkahelyünkön távozási szándékunkat.
Forrás: profession.hu