Mire jók az állásbörzék?

Évente több tucatnyi egyetem, főiskola rendez állásbörzét. Mire jók ezek az események? Hogyan lehet szakmai gyakorlatot vagy akár munkahelyet megcsípni ilyen rendezvényeken?

Ugyan az állásbörze elnevezés arra utal, hogy helyben zajlik „kereskedés", azaz a rendezvényen szerezhető állás, a valóságban ez egy olyan fórum az álláskeresőknek és a munkaadóknak, amelyen inkább „körüludvarolhatják" egymást. Nem csupán az egyetemisták vadásznak munkaadókra, hanem fordítva is: a cégek a legjobbakat akarják megnyerni maguknak.

Az állásbörze több mint egy évtizede jelen van a felsőoktatás világában. Az elsőket a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen illetve a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezték. Azóta Miskolctól Pécsig, Szegedtől Győrig sok egyetem és főiskola kínálatában megtalálhatóak. Két nagy időszaka van a fórumoknak, amely a szorgalmi időszakokhoz igazodik: általában tavasszal (március és április) és ősszel (október, november) tartják őket.

Az álláspiac élőben

Az állásbörze egyedi műfajt jelent az álláspiacon. Ez az a fórum, ahol fizikálisan is megjelenik az álláspiac. Az álláskeresők rövid idő alatt sok munkaadóval személyesen is kapcsolatba léphetnek. Éppen ezért érdemes kihasználni az ebben rejlő előnyöket.

A tanulmányok melyik fázisában menjünk?

Ha három éves képzést végzünk, már az első vagy a második évben nézzünk ki. Már csak azért is, hogy lássuk, milyen elvárásai vannak a cégeknek, miben van hiányosságunk, mit nem tanítanak meg az egyetemen. Utolsó évesként pedig szinte kötelező kilátogatni, kivétel persze ha az illetőnek már bélelt helye van egy cégnél például egy jól sikerült szakmai gyakorlatnak köszönhetően.

Készüljünk előtte

Milyen stratégiával menjünk? Az állásbörzére készülést többnyire „felkészítő napokkal" teszik gördülékenyebbé a szervezők. A rendezvény előtti hetekben karrier-tanácsadók, céges HR-esek látogatnak el az iskolába és előadásokat, workshopokat tartanak az álláskeresés témakörében. Nézzük át a többnyire interneten is elérhető programot, válasszunk ki néhány fejtágítót.

Mivel több tucatnyi céghez érdemben nem lehet kimenni, tanácsos a rendezvény előtt ellátogatni a börze weboldalára (többnyire készítenek) és megnézni, mely munkaadók jönnek és milyen pozícióra keresnek fiatalokat. Állítsunk fel prioritáslistát, lőjük be azt a 10-12 céget, amely érdekes számunkra. Ezt követően nézzünk utána a munkaadóknak, gyűjtsünk kérdéseket. Ha van konkrét álláshirdetés, akkor a cégre szabott önéletrajzot is összeállíthatunk. Két napos állásbörzén okos taktika lehet az első napon tájékozódni, a második napra pedig kész önéletrajzokkal érkezni, amit a hallottak alapján szabunk testre. Vannak azonban cégek, amelyek nem gyűjtenek a börzén papír alapú cv-t, hanem e-mailben vagy elektromos pályázati űrlapon várják a jelentkezéseket.

Megjegyzik a szimpatikus érdeklődőket

A sok ezer látogató láttán azt hihetnénk, hogy a kiállítók már a nap végére sem emlékeznek azokra, akik a standnál jártak, ám ez tévhit. Aki jó benyomást tesz rájuk, annak az arca, önéletrajza megmarad. Vannak HR-esek, akik a papír önéletrajzot széljegyzetekkel látják el a szimpatikus érdeklődőkre vonatkozó emlékeztető megjegyzésekkel. Már csak ezért sem mindegy hogyan öltözünk fel, milyen kérdéseket teszünk fel, miként gesztikulálunk.

Öltözék: visszafogott elegancia

Öltözködés terén a visszafogott elegancia a nyerő, nem elvárás az öltöny és a kosztüm. A póló, a kopott farmer, az ápolatlanság azonban hátránynak számít, ezért férfiként szövetnadrágot és inget, hölgyként szoknyát és blúzt vegyünk fel.

Mikor érkezzünk?

Érdemes akkora időzíteni az állásbörzés látogatást, amikor nincs nagy tömeg. Ez a reggeli nyitás utáni első óra és a zárás előtti két órát jelenti. Ekkor kevesebben vannak a standoknál, frissebbek a standon ácsorgók-ücsörgők, nem kell kivárni a sorunkat, és az sem feszélyez, hogy mögöttünk is kérdezni szeretnének.
Mutatkozzunk be, mondjuk el, hogy milyen iskolában, milyen szakon tanulunk, mikor végzünk, majd érdeklődjünk a cégről, a pozícióról.

Kérdezni okosan

Nem veszi ki jól magát, ha a „Mivel foglalkozik a cég?" vagy a „Mennyit lehet ezzel a munkával keresni?" kérdésekkel indítunk. Sőt, vannak HR-esek, akiknél már itt kiiratkozunk az állásért folyó versenyből. Ha kérdéseinkből kiviláglik a tájékozottság, az őszinte érdeklődés, akkor nyitott kapukat találunk. „Hallottam, hogy az elsők lettek a tavalyi Legjobb munkahely felmérésén. Ezért is vagyok kíváncsi arra, hogy mit kínálnak a pályakezdőknek." vagy „Olvastam az újságokban, hogy bővítik a magyarországi call centerek számát. Pontosan kiket keresnek és hogyan néz ki a felvételi?" Így érdemes hozzáállni a kiállítókhoz. Egy-egy kellemes beszélgetés később hivatkozási alap is lehet az állásinterjú első perceiben. Például így: „Ha még emlékszik rám, már találkoztunk, a műegyetemi állásbörzén. Köszönöm az ott elmondottakat, amiből számomra kiderült..."
Az állásbörzén a standoknál tanácsos kifürkészni, hogy ki képviseli a céget az állásbörzén. Ha egy hostesst vagy egy HR-asszisztenst küldtek ki önéletrajzokat gyűjteni, akkor kicsi a személyes beszélgetés hatása. Ha a szakmai osztály egy vezető munkatársa jelenik meg, lényegesen jobbak az esélyek.

Hiú ábránd lehet azonban azt hinni, hogy a munkaszerződésről szó eshet, sőt még az állásinterjúra való behívás is később dől el. Érdeklődhetünk a pályázat további menetéről. Mikorra várhatóak a szóbeli meghallgatások, hány interjúkör lesz, mikorra tervezik a legjobbakat alkalmazásba venni.

Forrás: felvi.hu

Legfrissebb