Jamie Cullum csaknem két évtizedes eddigi pályafutása során fellépett a legjelentősebb koncertterekben (Carnegie Hall, Hollywood Bowl) és dzsesszeseményeken (Montreux Jazz Festival), ugyanakkor a nagy pop-rock fesztiválokon (Fuji Rock, Glastonbury) is visszatérő vendég.
"Nem aszerint váltogatom a programomat, hogy éppen pop- vagy dzsesszrendezvényre hívnak. Nem készülök előre dallistával a koncertjeimre, számomra a közönséggel történő kommunikáció határozza meg, aznap este milyen számokat veszek elő. Előfordul hogy egy popfesztiválon nagy tetszést aratok dzsesszes dalokkal, máskor meg azt látom, dzsesszfesztiválon táncolnak a popdalokra" - fejtette ki.
Mint mondta, oda kell figyelnie, hogy a crossover stílusba mi fér bele, és mi az, amitől a dolog elveszíti frissességét.
"A frissesség éppen a zenészek természetes, laza előadásmódjából, az improvizációból jön elsősorban. Azért a dzsessz számomra a kiindulópont, mert ott határtalan a szabadság. De gondoljon akár a Rolling Stonesra, ott is állandó a vibrálás, a szövegek változnak, a tagok egymással beszélgetnek hangszereikkel" - fűzte hozzá.
Jamie Cullum pályafutása legelején heti három-négy alkalommal egy londoni pizzériában zenélt. Karrierje akkor indult el, amikor saját maga által finanszírozott, 500 példányban megjelent bemutatkozó anyaga, a Heard It All Before 1999-ben váratlan siker lett, és nem sokkal később szerződtette a Universal kiadó. (Az első album példányai manapság 600 fontos csillagászati áron forognak a neten.) A 2003-as Twentysomething már több mint egymillió példányban fogyott megjelenése évében, a 2005-ös, dzsessz- és popátiratokat, valamint saját szerzeményeket egyaránt tartalmazó Catching Tales pedig Grammy-jelölést kapott.
Koncerteken és lemezeken játszik Sinatrától, Rihannától, Gene Kellytől, a Radioheadtől is. Legutóbbi lemeze, a 2014-ben kijött Interlude kizárólag dzsesszfeldolgozásokat tartalmaz, olyan szerzőktől, mint például Dizzy Gillespie, Ray Charles, Cannonball Adderley vagy Randy Newman. 2010 óta saját heti dzsesszműsora van a BBC 2-n, amelyben olyan kiválóságokat mutatott be, mint Herbie Hancock, Jimi Hendrix és Quincy Jones.
"Talán Nina Simone, a Herbie Hancockkal, Wayne Shorterrel felálló Miles Davis Quintet és A Love Supreme című lemezével John Coltrane számomra a három legkiemelkedőbb előadó. De imádom a Beatlestől A Day in the Life-ot, az újabbak közül nagyon szeretem Dj Shadow-t vagy a Ben Folds Five Army-ját. A BBC-műsorban rajongóként beszélhetek a zene óriásairól és játszhatom le a dalaikat, ami számomra csodálatos" - mondta Jamie Cullum az MTI-nek.
Az előadó beszámolt arról, hogy már dolgozik új lemezén, amelyre tíz dalt tesz fel, valamennyi saját szerzemény.
Jamie Cullum zsidó, indiai és burmai gyökerekkel is rendelkezik, feleségének nagyapja pedig Roald Dahl, a híres író volt. "Dahl meséi talán kicsit túl absztraktok ahhoz, hogy hatéves lányomnak felolvassak belőlük, ő persze imádja ezeket a meghökkentő sztorikat".
A 37 éves előadó tavaly lépett fel először Magyarországon, akkor a VeszprémFesten.
"Jártam néhányszor korábban Magyarországon, de csak magánemberként, mégis meglepett az a szeretet, amellyel fogadtak a helyi Arénában és ekkora, több ezres közönségre sem számítottam. Csupa jó emléket őrzök, azt láttam, hogy az emberek jól ismerik a zenémet. A világ minden táján játszottam már, mégis mindig jó érzés ezzel szembesülnöm" - idézte fel Jamie Cullum.
Nyitottságát jelzi, hogy öt évvel ezelőtt dalt írt a német Roman Lobnak az Eurovíziós Dalfesztiválra (Standing Still), és közreműködött a portugál Luísa Sobral 2013-as lemezén is - Sobral testvére, Salvador Sobral nyerte az idei Eurovíziót, a győztes dalt Luísa írta. "Az Egyesült Királyságban nem igazán veszik komolyan ezt a versenyt, de ha felkérnek, nem zárom ki, hogy egyszer elindulok rajta. Salvador Sobral dzsessz-számának idei sikere örömmel töltött el".