Zupkó Gábor azt hangoztatta, hogy aki az "Erasmus-élményt" átélte, az az európaiság élményét is átélte, és a nemzeti identitás mellett azzal a tapasztalással is gazdagodott, hogy Európa a lehetőségek, a szabadság, az oktatás, a sokszínűség kontinense.
A képviseletvezető az Erasmus-programot, amelyet 2014-től hívnak Erasmus+-nak, a világ legnagyobb mobilitási programjának és az Európai Unió egyik legsikeresebb kezdeményezésének nevezte.
Arról beszélt, bár vannak viták az európai intézmények aktuális javaslatairól, közben nem szabad elfeledkezni a közös vívmányokról és az alapértékekről, valamint azokról az eredményekről, amelyek előnyeit élvezzük például a gazdaságban vagy az oktatásban.
Ezek között említette az Erasmus-programot, amelynek ma már 169 partnerország a tagja. Kiemelte, hogy az ösztöndíj 1987-es elindítása óta több mint 9 millióan élezhették az előnyeit. Míg 1987-ben 3244 ösztöndíjas volt, 2015-re már 640 ezer hallgatót, szakképzésben részt vevő fiatalt, önkéntest, pedagógust, edzőt, ifjúságsegítőt támogattak.
Zupkó Gábor kitért arra, hogy Magyarország a programban egyre vonzóbb célponttá vált, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE), a Corvinus Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem dobogós a fogadó egyetemek között, és jó hírét viszik az országnak, ahová szívesen térnek majd vissza a fiatalok.
Szólt arról is, hogy becslések szerint a programban kialakított kapcsolatoknak köszönhetően már egymillió "Erasmus-bébi" született 1987 óta.
Novák Katalin család- és ifjúságügyért és nemzetközi ügyekért felelős államtitkár azt közölte, 2020-ig még várhatóan 150 millió euró forrás érkezik Magyarországra, és ez további 58 ezer magyar részvételét jelenti a programban.
Jelezte, a programban részt vevő hallgatók kétszer akkora eséllyel kapnak állást a diplomaszerzést követő egy éven belül, mint társaik, míg a szakképzésben tanulók 25 százalékkal többet keresnek később.
Felidézte, hogy Magyarország 1997-ben csatlakozott a tapasztalatszerzést, a nyelvtanulást, más kultúrák, országok megismerését, a kapcsolatépítést, önállóságot segítő programhoz, amelynek már több mint 220 ezer magyar résztvevője volt. Közülük 60 ezer egyetemista vagy főiskolás, 87 400 pedagógus, ifjúsági szakember, 30 400 szakképzésben tanuló, továbbá 43 ezer csereprogramos, valamint önkéntes - fűzte hozzá.
Az államtitkár elmondta, 2010 és 2016 között csaknem másfélszeresére, 15 322-re nőtt az Erasmus+ programban részt vevők száma. Jelezte, az Erasmus-programról és más hasonló ösztöndíjakról a fiatalok a http://osztondij.ujnemzedek.hu/ oldalon tájékozódhatnak.
Novák Katalin azt hangoztatta, hogy "az Európai Unió nem külföld"; amikor a fiatalok a szabad mozgás lehetőségével élve a tagállamokba látogatnak, valójában hazamennek, és ezek az utazások ma már természetesek a számukra, nem úgy, mint az idősebb generációknak.
Pölöskei Gáborné szakképzésért és felnőttoktatásért felelős helyettes államtitkár a magyar képzési rendszert, a hozzá kapcsolódó ösztöndíjakat ismertetve arról beszélt, hogy ma már bármilyen szintű szakképzés többet ér a munkaerőpiacon, mint az érettségi. Szerinte azonban erről sem a szülők, sem pedig a pedagógusok nem kapnak elég információt, pedig erre jobban fel kellene hívni a figyelmüket a pályaorientációnál, karrier-tanácsadásnál. A beiskolázási adatokat ismertetve utalt arra, hogy míg Ausztriában a tanulók 21 százaléka, addig nálunk 40 százaléka megy gimnáziumba, és idén még tovább növekedett a gimnáziumokba jelentkezők száma.
A konferencián kiosztott sajtóanyagban az áll, hogy a 2014 és 2020 között megvalósuló Erasmus+ programba a felsőoktatási hallgatók mellett szakképzésben tanuló diákok, iskolai csoportok, tanárok és oktatási szakemberek, valamint önkéntesek és ifjúságsegítők is bekapcsolódhatnak.
Magyarországról 1998-ban utazhattak ki az első Erasmus-hallgatók. A program koordinálását azóta is a Tempus Közalapítvány végzi. A kezdetek óta a program szerkezete megváltozott, és a 2014-ben indult Erasmus+ program már az oktatás, a képzés, az ifjúság és a sport területén megvalósuló nemzetközi együttműködéseket is támogatja a közneveléstől a felnőttoktatásig.
A magyar pályázók számára 2017-ben több mint 12 milliárd forint (41,4 millió euró) áll rendelkezésre mobilitási és partnerségi projektekben való részvételre, ami ebben az évben várhatóan több mint 18 ezer ember külföldi tanulmányait és nemzetközi tapasztalatszerzését teszi lehetővé. Az Erasmus+ programban 17 és 30 év közötti fiatalok ifjúsági cserékre és külföldi szervezeteknél végzendő önkéntes munkára is pályázhatnak.
A program segíti a társadalmi integrációt és a befogadást is, a különböző hátterű emberek bevonásával. Az Erasmus+ program elindulását követő két évben Európa-szerte 140 ezer hátrányos helyzetű egyetemi hallgató és ifjúsági önkéntes vehetett részt a programban - olvasható az összegzésben.