Az ünnepségen Balog Zoltán azt mondta, a kitüntetést a csehországi magyar fiatalok eredményes megszólításáért, a prágai magyar közösség építéséért, kiemelkedő és hiánypótló magyar programok szervezéséért, lebonyolításáért, a magyar hagyományok ápolásáért ítélték oda.
A miniszter a korábbi évek díjazottjait felsorolva megjegyezte, hogy fiatalokat elismerni mindig kockázatos, mert nem tudni, mi lesz belőlük öt-tizenöt év múlva.
Az idén elismert szervezet egységes "világmagyarságban" gondolkodik, nem akarja, hogy különbség legyen a határon belül és azon kívül élő magyarok között az odafigyelés mértékében - emelte ki. Ezzel egybecseng a kormányzati álláspont: jövő januártól, bárhol születik magyar gyermek, ugyanúgy jár utána az anyasági támogatás, és babakötvény is igénybe vehető - tette hozzá.
Kövér László, az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: az Ady Endre Diákkör minden tagja bebizonyította az alapítása óta eltelt hatvan évben, hogy magyarnak lenni nem pusztán állapot, hanem magatartás.
Szent István kardját évszázadok óta a prágai székesegyházban őrzik. Ezzel a fegyverrel övezték fel az ifjú Istvánt 997-ben, amikor a Koppány elleni viadalra készült - ismertette.
A két ország történelme azonban nem csupán a régmúltban kapcsolódott össze - jelezte. Felidézte, hogy éppen hetven éve indult meg a lakosságcsere keretében az első, felvidéki magyarokkal teli vonat Csehszlovákiából. Csaknem százezer magyarnak kellett elhagynia azt a Felvidéket, amely évszázadokon át elválaszthatatlan része volt a magyar hazának.
A házelnök azt hangoztatta, hogy a világpolitika a kényszerkitelepítésekkel is be akart avatkozni az európai nemzetállami viszonyokba, a feszültségeket azonban csak szőnyeg alá söpörni lehetett, feloldani nem. A fentiek miatt is "jó okunk" van a migrációnak nevezett "területfoglalások, kényszerbetelepítések" elutasítására - fogalmazott.
A csehországi magyar közösség 1989-ig nem részesült az őt mint kisebbséget megillető nemzetiségi jogokból: nem használhatta anyanyelvét, nem alakíthatott érdekképviseleteket. Szakértők a csehországi szórványmagyarság asszimilálódását jósolták, de e tétel cáfolata a prágai magyar diákkör is - mondta.
A második világháború után a jogfosztottság jellemezte helyzet 1950 körül kezdett megváltozni, évről évre nőtt a Prágába jelentkező magyar hallgatók száma.
Az Ady Endre Diákkört hivatalosan sehol sem jegyezték be, 1990-ig alapszabálya sem volt, mégis a rendszerváltás előtt is valódi civil szervezet volt, "a mostoha sorssal dacolni akaró tudatos magyarok egymás megsegítésén alapuló közössége" - mondta.
A diákkörnek napjainkban példaereje van valamennyi, a szülőföldjén nemzeti önazonosságában megmaradni akaró európai nép számára - jelentette ki Kövér László.
Erdélyi Ágnes az elismerést megköszönve úgy fogalmazott, Prága sokuknak második hazája, az ő "szárazföldi szigetük", amelyen merik büszkén vállalni magyarságukat, bátran használni anyanyelvüket, ápolni kultúrájukat és az ősök hagyományait. Az elnök felemelőnek és megtisztelőnek nevezte, hogy ilyen rangos díjat vehetnek át. Hozzáfűzte: a kitüntetés a Nyitnikék néptánccsoportot is illeti. Egy csikóst idézve kijelentette: őrizni a jószágot kell, nem a hagyományt, a hagyományban élni kell.
Erdélyi Ágnes minden magyarországi és külhoni társának azt üzente: éljen a mának és összpontosítson a jövőre, hogy hatvan, sőt hatszáz év múlva is erős nemzet lakozzon Európa szívében.
A Fiatalok a Polgári Magyarországért díjat 2006-ban alapította a Polgári Magyarországért Alapítvány. Az elismerés minden évben olyan 35 év alatti fiatalnak vagy túlnyomórészt 35 év alattiak olyan közösségének adományozható, aki/amely tudományos, közéleti, művészeti, karitatív, közösségépítő tevékenységével, példájával a jelenen túlmutató szellemi, emberi értékeket hoz létre, és cselekvése jól jellemzi a polgári-keresztény-nemzeti értékközösséget.
A kitüntetés egy plakettból és egy oklevélből áll, a díjjal járó juttatás 1,5 millió forint.