A sikeres karrier alapkövei

Egy jó állás megtalálásában sokat segít kapcsolatrendszerünk. Éppen ezért a networkingre karrierépítésünk egyik fontos alapköveként kell a gondolnunk. Hogyan építhető ki kapcsolati háló? Mikor és hogy kezdjünk neki? Összeállításunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ.

A számok azt mutatják, a jó munkahely megtalálása és a kapcsolatépítés szorosan összefügg egymással. Bizonyos szakmákban hatványozottan fontosak a személyes kontaktusok. A média, a reklám, a marketing, a HR, a tanári pálya, a közgazdaság és a jog olyan területek, ahol kevés az állásajánlat, sok a végzős, így itt megnő az ismeretség szerepe – mondja Juhos Andrea karrierszakértő, a DBM Magyarország ügyvezető partnere.

Tudtad?
A megüresedő állások több mint felét nem hirdetik meg, hanem főként kapcsolati úton, személyes ajánlással érhetőek el.

Mi a kapcsolatépítés?

Az idegen szóval networkingnek nevezett jelenségről fontos tudni, hogy nem azon alapszik, hogy mástól elvárjuk, hogy segítsen, hanem éppen fordítva: arra kell figyelni, hogy miben tudom én segíteni a másikat. Csak akkor várhatok el tőle segítséget, ha valamit tettem érte.

A kapcsolatépítést és ápolást a médiumok fejlődése könnyebbé tette. Az internet, a mobiltelefon, az e-mailes levelezőlisták, illetve a közösségépítő oldalak gyorsították a kommunikációt, szinte azonnal elérhetővé tettek mindenkit, akit korábban megismertünk.

A kapcsolatépítés tehát időt és energiát vesz igénybe. Egész életen át tartó folyamat, amelynek eredménye általában nem tapasztalható azonnal. A kapcsolatok fontossága az életkorral növekszik, a kialakítást azonban már el lehet kezdeni egyetemista, főiskolás korban - jegyzi meg Juhos Andrea.

A kapcsolatépítés színterei

Családtagok ismeretségi köre - Ha már tudjuk, milyen területen szeretnénk a diploma megszerzése után dolgozni, ajánlatos körülnézni családi körben, a szülők ismerőseinél, kik azok, akik hasonló területen dolgoznak. Nyugodtan fel lehet venni velük a kapcsolatot. Kérhetünk tőlük tanácsot a tanulmányokban, az esetleges kiegészítő képzésekben.

Hallgatói szervezetek - Számtalan olyan hallgatói szervezetet, szakkört és felsőoktatási intézmények által nyújtott szolgáltatást találunk, amelyek azt tűzik ki célul, hogy a diákok választott szakmájukban az előadásokon kívül is tudjanak fejlődni. Ilyenek például a szakkollégiumok, amelyek egyebek mellett előadásokkal, különféle programokkal, neves szakemberekkel folytatott beszélgetésekkel segítik a diákokat abban, hogy minél szélesebb körű ismereteket szerezzenek. Ilyenkor ajánlatos elmenni, két-három jól átgondolt kérdést feltenni. Az előadás után pedig odamehetünk a vendéghez és bemutatkozhatunk, válthatunk vele néhány mondatot. Ha egy nagyobb cég képviselőjéről van szó, érdeklődhetünk például a szakmai gyakorlatos lehetőségekről.

Ezen kívül számtalan más hazai és nemzetközi szervezet is működik az egyetemeken, főiskolákon – érdemes ezekről helyben érdeklődnünk. Ezek mind segítenek abban, hogy hasonló érdeklődésű emberekkel találkozzunk, megismerjünk olyan oktatókat, szakembereket, akiktől sokat tanulhatunk, és akár ajánlásuk révén megtaláljuk első munkahelyünket is.

Tanárok - Szintén hasznos lehet a tanárokkal való jó viszony ápolása. Sok egyetemi, főiskolai előadónak saját cége is van, ahová a hallgatók bedolgozhatnak, illetve az oktatók kapcsolatban állnak fiatal tehetségeket kereső vállalatokkal. Többször hallani, hogy egy cég a vele kapcsolatban álló tanároktól kért ajánlást egy megüresedő pozíció betöltésére.

Kapcsolatok fontossága a karrierépítésben
Azt, hogy mennyire fontos a kapcsolatépítés a karriertervezésben, alátámasztják a Diplomás Pályakövető Rendszeren belül végzett 2013-as intézményi felmérések is. Első állásukhoz a pályakezdő diplomások legnagyobb része, csaknem 40 százaléka kapcsolati hálójuk - korábbi munkahelyi kapcsolat, oktatói ajánlás vagy személyes ismeretség - révén jutott. A pályakezdő diplomások 37 százaléka hirdetésre jelentkezve találta meg munkahelyét.

Konferenciák - Némi pénzbefektetéssel jár a szakmai konferenciákon való részvétel, de nagyon jól ki lehet ezt is aknázni.

Állásbörzék - Szintén hasznos terepe a kapcsolatépítésnek a felsőoktatási állásbörze. Érdemes már az első évtől kezdődően kilátogatni ilyen rendezvényre. Nem csupán az önéletrajz leadására szolgál az esemény, hanem a munkáltatók igényeinek, elvárásainak megismerésére is. Tanácsos a standoknál bemutatkozni, beszélgetni, a kiválasztás menetéről, a cégen belüli karrierlehetőségekről, az elvárt értékekről. Sokat profitálhatnak a hallgatók az állásbörzék alatti céges prezentációkból is.

Szakmai gyakorlat - Jelentősen növelhetjük szakmán belüli ismeretségi körünket, ha már az egyetemi, főiskolai évek alatt belekóstolunk a munka világába. Egyre több hazai felsőoktatási intézményben kötelező a szakmai gyakorlat. Itt bebizonyíthatjuk, hogy meg tudunk felelni az elvárásoknak. Ha a gyakorlat végeztével megüresedik egy pozíció, jó eséllyel bennünket választanak, több hétig láttak ugyanis dolgozni, ami többet ér bármennyi állásinterjúnál. Fontos, hogy legyünk érdeklődőek és szorgalmasak, ne csak a teljesítendő minimumra törekedjünk, hanem teremtsünk alkalmat arra, hogy megmutassuk, hogy annál többre is képesek vagyunk!

Személyes meghívások - A személyes kapcsolattartást mi is kezdeményezhetjük. Szervezhetünk évfolyam-találkozót, meghívhatunk néhány ismerőst lakásunkra, névnapkor, születésnapkor gratulálhatunk telefonon, egy-egy érdekesebb eseményre, hírre, cikkre e-mailben felhívhatjuk a figyelmet.

Forrás: felvi.hu

Legfrissebb