Palkovics László szerint a képzés megújítását az Ipar 4.0 koncepció kihívásai mellett a régióban felmerülő munkaerőpiaci igények teszik szükségessé. A DE a műszaki képzés fejlesztéséhez kapcsolódó Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) pályázatain összesen 1,2 milliárd forintot nyert el a műszaki, a matematikai, az informatikai területek népszerűsítésére, illetve a duális képzés erősítésére.
Az oktatási államtitkár elmondta azt is, hogy a jelenlegi 12 milliárd forint helyett jövőre már 27 milliárdot tudnak kiválóság alapú kutatás-fejlesztésre fordítani a hazai egyetemek.
A forrásbővüléstől azt várják, hogy a magyar egyetemek a saját kiválósági területeiken a jövőben előrébb lépjenek a nemzetközi rangsorban - mondta.
Szilvássy Zoltán, a DE rektora rámutatott arra, hogy Debrecenben egy egyetemen belül tulajdonképpen három működik: egy orvosegyetem, egy agráregyetem és egy klasszikus tudományegyetem.
A helyi munkaerőpiaci igények és az egyetem saját elhatározása alapján a három nagy egység mellé egy "műszaki egyetemet" is felépítenek - fűzte hozzá. E folyamat első lépésének nevezte, hogy a jelenleg a természettudományi és technológiai kar keretében működő villamosmérnök tanszéket intézetté fejlesztik, majd mire az első önálló évfolyam végez, karrá alakítják.
Szilvássy Zoltán szerint ez a folyamat nem ismeretlen a Debreceni Egyetemen; néhány éve így önállósodott az informatikai kar, tíz éve pedig önálló gyógyszertudományi kart alakítottak, amely ma már benne van a nemzetközi rangsor kétszázas listájában.
Bács Zoltán, a DE kancellárja hozzátette: az egyetem 27 ezer hallgatójából több mint 5 ezer vesz részt jelenleg is valamilyen mérnökképzésben, számuk növekedni fog a villamosmérnök képzés fejlesztésével.
A jelenleg a műszaki, az agrár-, a természettudományi és a gazdaságtudományi területen folyó duális képzés pedig - a pályázati források felhasználásával - további öt szakkal fog bővülni - fűzte hozzá.