A közösségi oldalakon is vizsgálódnak a cégek

A közösségi portálok térnyerésével új módszereket is bevetnek a megfelelő jelöltek kiválasztásához a munkáltatók: ma már a HR-esek nagy része a keresők és a közösségi oldalak lehetőségeit is kihasználja. Emiatt az álláskeresőként már hallhatóként, frissdiplomásként érdemes „webtudatos" viselkedésre programoznunk magunkat, máskülönben pórul járhatunk: állásoktól eshetünk el egy durvább partifotó vagy éppen egy kínosan megfogalmazott blogbejegyzés miatt.

A magyar DGS Global Research kutató cég felmérése szerint a HR-esek 36 százaléka a közösségi internetes oldalakon is utánanéz a hozzájuk jelentkező pályázóknak. Ez nem jelenti azt, hogy a pályázati anyag, így az önéletrajz és a motivációs levél érdektelenné vált volna, csupán arról van szó, hogy újabb eszközök váltak elérhetővé a jelentkezők kiválasztására, melyekkel a HR-esek, állásközvetítő irodák és a fejvadászok is élnek.

Keresők

Az egyik első dolog, amit a kiválasztással megbízott kolléga megtehet, hogy bepötyögi az egyik keresőbe az illető nevét. Manapság szerintem kevesen vannak, akik még nem kerestek rá magukra ugyanígy (ezt nevezik az angolszász országokban egosearch-nek, vagyis önkeresésnek). Ha ismerjük a gyakorlatot, nem is lepődünk meg azon, ha ezt más is megteszi ugyanígy. Mivel a találata ugyanaz lesz, mint nekünk, érdemes résen lennünk.

Mi okozhat gondot?

Problémát okozhat, ha az első találati oldalakon olyan tartalmat találunk, ami kínos lehet ránk nézve. Az ilyen esetek tárháza széles: egy sikertelen ámde publikus irodalmi próbálkozás, ifjú politikai szerepvállalás, egy kamaszosan céltalan blogbejegyzés, bármi, amit ma már nem szívesen mondanunk magukénak, illetve másoknak szemet szúrhat.

Mit tehetünk?

Ha olyan tartalmat találunk, amit akaratunk ellenére adnak ki látványosan a keresők, azt megpróbálhatjuk leszedetni. Ilyenkor érdemes megkeresni az oldal szolgáltatóját és kérvényezni a tartalom leszedését. Saját blog esetében kezünkben van a korrigálás lehetősége.

Közösségi oldalak

A keresők után a munkaadók gyakran a közösségi oldalak (Facebook, Twitter, Instagram) felé fordulnak. A HR-es ilyenkor felhasználóként belép a szolgáltatásba és megkeresi a jelentkező profil oldalát, ahonnan sok érdekesség kiderülhet az illető személyéről. Ez persze nem mindig jelent veszélyt, de adódhatnak kellemetlenségek. Egy általunk megkérdezett HR szakember megjegyezte, hogy volt már olyan jelölt, akit azért nem hívtak be egy tanácsadói állásra szóló interjúra, mert az egyik közösségi adatlapján melltartós képek szerepeltek róla szalonképtelen környezetben.

Mi okozhat gondot?

Sajnos a személyes oldalak vizsgálatakor - szemben például egy sablonból készült CV-vel - szubjektív benyomások diktálnak, így egy letolt gatyás, részeg fotó, egy-egy kirekesztő, szélsőséges megnyilatkozás, vagy csak szimplán rossz ízlés is elrettenthet valakit.

Mit tehetünk?

Egyrészt érdemes kerülni az olyan posztolásokat, kedvenceket, amelyek esetleg sértőek lehetnek bárkire nézve. Természetesen nem tanácsoljuk, hogy mindenki azonnal lásson neki a bemutatkozások átalakításához, hiszen ezek a terek a baráti kapcsolatok ápolására és nem a céges arcunk bemutatására jöttek létre. Csupán azt mondjuk, hogy ha lehet, kerüljük a „magyarázatra szoruló" megnyilvánulásokat. A másik, amire érdemes odafigyelni, hogy a legtöbb oldalon a személyes beállításainknál kijelölhetjük azoknak a körét, akik látják a profilunkhoz tartozó tartalmakat, korlátozhatjuk ezek nyilvánosságát. Tehát úgy is rövidre zárhatjuk ezt a kérdést, hogy személyes bemutatkozásunkat, fotóinkat csak a barátainknak tesszük elérhetővé.

Forrás: felvi.hu

Legfrissebb